Élővé vált történelem, 1956
2016. október 21-én, az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából iskolánk projektnapot (Schiller-nap) szervezett.
A projektnapra Kok Zoltán tanár úr és a 9. a osztály tanulói már a hét folyamán felkészítették a játszani vágyó tanulókat. Mindennap feladatsor várta őket, amelyek megoldásához az iskolarádió és az épületben kihelyezett plakátok, röpiratok, viccek nyújtottak segítséget. A verseny első három helyezettjét a projektnapot záró ünnepség keretében megjutalmaztuk.
Az aulában a Terror Háza Múzeum anyagából készített kiállítást tekinthették meg az osztályok. Pusztai Melinda tanárnő irányításával diák-tárlatvezetők kalauzolták társaikat. A vezetés végén az osztályok feladatlapok segítségével mélyítették el a szerzett ismereteiket.
A Schiller-nap a zanza tv által készített rövid filmek – Rákosi-korszak, a forradalmi események, a megtorlások – megtekintésével kezdődött, amelyek a korszak történéseit foglalták össze.
A filmek után a csoportokat négy foglalkozás várta, ahol a korosztályuknak megfelelő feladatokat oldottak meg.
A 7. és a 8. évfolyamok sportversenyekkel gyűjtöttek össze 1956 pontot. Például volt 1956 méteres futás, célba dobás, célba rúgás, hullahopp és kötélhajtó verseny.
A két évfolyam tanulói Friedl-Aliczky Barbara tanárnő és Orosz Ákos tanár úr irányításával heteken keresztül gyakoroltak egy fantasztikus produkciót, amely az 1956-os budapesti forradalomnak és a Melbourne-i olimpia játékoknak állított emléket.
A diákok különböző kézműves módszerekkel elkészítették a Rákosi- és Kádár-korszakban használt állami címereket.
A kilencedik illetve tizedik évfolyam egy – egy játékfilmet nézett meg. Bacsó Péter: A tanú című klasszikusa a Rákosi-diktatúrát karikírozza. Colin K. Gray, Megan Raney: A szabadság vihara c. alkotása a melbourne-i olimpia szovjet-magyar vízilabda elődöntőjének eseményeit dolgozza fel dokumentarista módon.
Az angol és a német munkaközösségek fordítóversenyt írtak ki, ahol a magyar forradalom és szabadságharc angol illetve német nyelvű sajtójából választott cikkeket ültettek át magyar nyelvre a versenyzők.
A felsőbb évfolyamok diákjai 1956 helyszíneit, eseményeit, fontos személyeit ismerhették meg, hogy a foglalkozásokat záró előadáson már tisztában legyenek az összefüggésekkel.
A földrajzszakos kollégáink vezetésével terepasztalok készültek, amelyek a budapesti forradalmi események helyszíneit három dimenzióban ábrázolják. Látványosan jelennek meg a főváros domborzati viszonyai, a város szerkezete, fontos épületei és a kulcsfontosságú helyszínek.
Számba vettük azokat a híres tudósokat, művészeket, sportolókat, akik a tragikus események után elhagyták hazájukat, és akiket sokszor az elért eredmény sem kárpótolt azért, hogy disszidensként nem léphettek magyar földre, ahol komoly büntetés várt rájuk. Hogy hová sodorta őket a forradalom vihara, ezt összegezték a gyerekek egy világtérképen. Külön tablót szánták azoknak, akik hazatértek, még ha karrierjük ezáltal nem is teljesedhetett ki.
És hogy ne csak a kicsik játszanak, a 12. évfolyam a történelmi korszakra jellemző feladatok megoldásával menekülhetett a kommunista Magyarországot jelképező szabadulószobából és juthatott el az andaui hídon át az Amerikai Egyesült Államokba. Az „ígéret földjén” kóla, popcorn, Rock ’n Roll, és angol nyelvű állampolgársági teszt várta őket. (Mindenki kiszabadult :))
A nap történéseiről újság készült Brezovszki-Dévity Angéla tanárnő vezetésével és Bernd Plambeck tanár úr lektorálásával. A diákriporterek és fotósok fáradhatatlanul járták a helyszíneket, készítették az interjúkat, fényképeket a kiadványhoz.
A projektnapon történelemversenyre hívtuk a német nemzetiségi gimnáziumok csapatait. Négy iskola fogadta el a meg- és kihívást: Valeria –Koch-Schulzentrum, Pécs; Ungarndeutsches Bildungszentrum, Baja; Lovassy László Gimnázium, Veszprém, Deutsches Nationalitätengymnasium, Budapest. A versenyzők kiválóan felkészültek, az eredmény nagyon szoros volt, az első és második helyezett között egyetlen pont döntött a Friedrich Schiller Gimnázium egyik csapatának javára (Polonkai Renáta, Vachaja Nóra, Molnár Attila 12. a osztályos tanulók).
A vetélkedő előkészítése, lebonyolítása Méhes Péter tanár urat dicséri. A számítástechnika háttér Geszler Katalin tanárnő munkája.
1956 – miként lehet közel hozni azoknak a gyerekeknek, akiknek már a Kádár-korszak is csak tankönyvi anyag? Már fél éve ezen dolgoztam – és a válasz végül szinte az égből pottyant elém – mégpedig a projektnapon. A választ Marton Gyulának hívják. Aki elfogadta meghívásunkat és mesélt a forradalomról, melyben ő végzős középiskolásként részt vett. Hát lehet-e gimnazistáknak történelmet ennél közelebb hozni … Ezt a gyerekek is érezték, csendben, néha döbbenten hallgatták a beszámolót. Teljesen más a hatása ugyanazoknak a szavaknak a már ismert eseményekről, egy olyan ember szájából, aki évtizedeket várt, hogy beszélhessen az igazságról, amit saját gyermekei és családja előtt is titkolnia kellett.
A projektnapot ünnepi műsor zárta, amely az olimpikon magyar sportolók megpróbáltatásait, lelki tusáit, életre szóló döntéseit tárta elénk a 11. a osztály előadásában. A műsort színpadra állították Szeitz Teodóra és Jeskó Rita tanárnők. A műsor technikai hátterét Bajnok Béla rendszergazdának köszönhetjük.
Diáksegítők, szereplők, versenyzők, iskolánk tanárai méltóképpen ünnepeltek és tisztelegtek a hősök előtt.
– Kuzma Zsuzsanna
