Schilleresek a Parlamentben

Iskolánk a 2016-17-es tanévben is képviseltette magát az Országgyűlés Hivatala által szervezett Demokráciajáték elnevezésű rendezvényen, amely a Parlament törvényalkotó munkájába kíván bepillantást engedni – egy rendkívül izgalmas és tanulságos szerepjátékon keresztül. Adott két-két, előre meghatározott profillal rendelkező, diákok által alkotott kormánypárti és ellenzéki frakció, egy a kormánypárt által előterjesztet törvényjavaslat és a törvényhozás hosszadalmas folyamata plenáris, bizottsági és frakcióülésekkel, szavazásokkal és sajtótájékoztatókkal… Hogy hogyan váltak a törvényhozás ezen körülményes kellékei saját bőrünkön megtapasztalt izgalmas valósággá,  kiderül Kovács Domokos 10. b osztályos tanulónk élménybeszámolójából.

„A Demokráciajátékok történetének 45. ülésén páratlan összhangnak lehettek tanúi azok, akik bekukkantottak az Országház Főrendiházi  termébe.” – tekint vissza a Demokráciajátékosok Baráti Köre Facebook-oldal a 2016. december 15-án megrendezésre került törvényhozási játékra. Most beszámolunk nektek, hogyan éltük át mi, a Tavaszi Megújulás Szövetség frakció tagjai ezt a csodálatos napot az Országház falai között.

Kezdjük a felkészüléssel, frakciónk többször összeült, miután megkaptuk az Országgyűlés részére benyújtott törvényjavaslatot.  Csapatunk évfolyamokon átívelő kapcsolatát mutatja, hogy idén iskolánk 10a, 10b, 11b, 11d, 12b diákjai alkották a 20 fős csapatot.

Ellenzékbe került pártunknak előre megszabott irányvonalat kellett követnie. Fiatalos megjelenés, bekiabálás, fiatalos hév, innováció támogatása, vállalkozások és a sport támogatása… A törvényjavaslat az érettségi vizsgát megelőző külföldi tanulmányok kötelezővé tételének elrendeléséről szólt. Mint az igazi képviselők, háttéranyagot kaptunk, átböngésztük a javaslat minden pontját, közvélemény-kutatást végeztünk. Bizottságokat alapítottunk, ahol különböző – kulturális, igazságügyi, gazdasági és népjóléti – szempontok alapján vizsgáltuk meg a törvényjavaslatot. A végén arra jutottunk, hogy a törvényjavaslat sok sebből vérzik, ebben a formában nem emelkedhet törvényi erőre.

Utolsó frakcióülésünkön egy törvénymódosító javaslatot adtunk be, és megírtuk vezérszónoki beszédünket. A szerepeket véglegesítettük, és készültünk a nagy napra a Parlamentben :).

Amikor megérkeztünk a Magyar Országgyűlés épületébe, a Parlamentbe, csináltunk pár selfiet, majd megérkeztünk munkahelyünkre, az Országház Főrendiházi termébe, ezt követően egy sétán vettünk részt, betekinthettünk olyan helyekre, ahová turistaként nem lenne módunk.

Megérkezet a többi iskola is, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium, a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium, a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium. Miután megkaptuk képviselői kártyáinkat, már nem iskolákról beszélhetünk, hanem frakciókról. Téli Menedék Fórum, Jövő Nyárért Egyesülés, Ősz-ülők Társasága és a mi iskolánk frakciója a Tavaszi Megújulás Szövetség. Házelnöki beszéd, a  frakciók vezérszónokai, majd a plenáris vita, ahol igazi parlamenti vitához méltó hangulatot keltettünk. Közel 40 percet vitáztunk, majd következtek a bizottsági ülések, ahol a módosító javaslatokat tárgyaltuk, különböző szempontok szerint. Már belemelegedtünk a politikusok életébe, mire eljött az ebéd. Narancslé és roskadásig megpakolt szendvicsek körében próbáltuk meg meggyőzni az ellenzék másik frakcióját, hogy legyenek társaink a törvény elutasításában. Közben engem, és még pár embert elvittek interjúra. Elsőnek mentem, majd utána bekövetkezett, amitől féltem… Gondoltam, visszatalálok az ebéd helyszínére, de ehelyett egy turistacsoportba botlottam. Találtam egy liftet, lementem a pincébe, aztán szépen sorba mentem az összes emeleten, majd harmadik próbálkozásra jó emeleten szálltam ki. Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy a Parlament nagyon nagy!

Frakcióülés következett. Meg kellett állapítanunk, semelyik Bizottságban nem szavazták meg a módosító javaslatunkat. Ezért stratégiát váltottunk, és konstruktív ellenzéki szerepet alakítottunk a nap további részében. Majd ismét visszatértünk az Ülésterembe, ahol a Törvényalkotási Bizottság ülése következett. Amelyik módosító javaslat átment valamelyik bizottsági ülésen, azt a Törvényalkotási Bizottság tárgyalta. Ez a Bizottság 20 főből állt, 5-5 tagot delegált minden frakció. A Bizottság tagjaként megtapasztaltam, hogy ez egy szuperbizottság. A szakbizottságok által továbbjutatott módosítókról szavaztunk, ezeket módosítottuk. Igazából azt csinálhattunk, amit akartunk. Érdekes volt megtapasztalni, milyen munkát is végez ez a Bizottság. Olyan érzésem volt, hogy túl nagy szerepet kaptunk a törvényhozásban mint Törvényalkotási Bizottság, úgy módosíthattunk törvényjavaslaton, ahogyan akartunk. Még egy plenáris vita után a végszavazás következett, amelyen a törvényjavaslatot a módosított módosító javaslatokkal együtt megszavazta az Országgyűlés. Frakciónk tagjainak többsége elutasította, és nem valósult meg az egyébként a frakcióvezetőinktől megkövetelt pártfegyelem…

Most beszéljenek frakciónk tagjai:

– Zárásként következett a sajtótájékoztató, pártunk szóvivőjeként nehéz dolgom akadt, de viccesre sikeredett, mikor a közönségből felhangzott egy fiktív hírportál neve és egy izzasztó kérdés…

– Emiatt a program miatt még most is néha azzal poénkodunk, ha jelentkezik valaki, hogy “Megadom a szót XY-nak”.

– Elkeseredettség helyett csak röhögtünk azon, hogy az összes módosító javaslat átment a miénken kívül.

– A sajtótájékoztató volt a nap fénypontja.

– Előny, hogy nem egy összeszokott csoport voltunk, hanem különböző évfolyamra és osztályba jártunk, mert így több szempontból tudtuk megvizsgálni a témát. Nem hiszem, hogy ilyen jó eredményt értünk volna el másképp.

– Észrevettük, hogy mindenkit el lehet hordani mindennek, csak a megszólításba bele kell azt a szót biggyeszteni, hogy: Tisztelt!

– Átélhettük a politikusok napi protokollját.

– Jó volt, hogy mivel mi voltunk a liberálisok, ezért több szleng és hülyülés volt “megengedett”, amit ki is használtunk rendesen.

– Nagyon jól éreztük magunkat!