SCHILLEuRópa-nap
Már I. Konstantin császár is tudta, hogy május 11. különleges nap – nem is húzta tovább a „másik Róma” alapítását. Nem véletlen hát, hogy az Európa-napot schilleresként nem kilencedikén ünnepeltük (Schiller és a végzősök sem örültek volna neki). Bizánc születésnapján tehát felbolydult az iskola. Reggel 7:55-ig minden a megszokott kerékvágásban zajlott: a porta még senkinek sem okozott fejtörést, de az EP már csak-csak (ti. az Európai Parlament Nagykövet Iskolája vagyunk, emiatt volt az egész esemény). Az épület folyosói ezúttal tanórák alatt is tele voltak élettel: mindegyiket egy-egy osztály népesítette be reggel nyolctól egészen fél egyig, akik a feladatok megoldásán törték a fejüket. Műveltség ide vagy oda, a feladványok nem voltak egyszerűek – szerencsére, különben unalmas lett volna. Nehézségtől függetlenül oldott volt a hangulat, mint a kalcium Hévízen.
Kora délutánra azért kicsapódott némi ásványi anyag: hatodik órára már csak az évfolyamok legjobbjai maradtak talpon. Ez a néhány pár, a Schiller crème de la crème-je az informatika tantermet pillanatok alatt csatamezővé változtatta. Hirtelen gép és ember együtt izzadt, együtt küzdött a sikerért. Végül hosszas percek szakadatlan fegyvercsörgése után döntött Mars.
Nézzük az eredményeket: I. helyezett – Kőszegi János 10.e, II. helyezett – Zsolnai Balázs 11.c, III. helyezett – Deubzer Márk 7.b Gratulálunk! A nyertesek a DÖK – napon vehetik a jutalmakat.
Ezen a napon az osztályfőnöki órákon is EU-s témákkal foglalkoztak a diákok. Kisfilmek, játékos kvízek, beszélgetések hozták közelebb hozzájuk Európát.
Vita nélkül nincs demokrácia, demokrácia nélkül nincs EU, EU nélkül nincs Európa-nap a Schillerben: vita zárta tehát a napot. Nem egyszerűbb témáról folyt a disputa, mint az EU jövője. Nem jutottak dűlőre a vitázók sem a kétsebességes Európát, sem egy esetleges intézményreformot illetően – mindenkiben motoszkálhat tovább a pro-oldal által felvetett gondolat, hogy mi lenne, ha Marcus Aurelius az olasz 50 centes érme hátlapjáról egyszer csak az unió csúcsára lépne. De az ezen való elmélkedésünk közben vegyük figyelembe a jó császár (minél több) gondolatát: „minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.”
Kiss Dávid
