Studium auf Probe
Mi is ez a program valójában?
A Studium auf Probe egy németországi egyetem, a Jade Hochschule által meghirdetett program, amelyen a DSD iskolák tizenegyedik és tizenkettedik osztályos tanulói vehetnek részt. Az egy hetes látogatás folyamán a diákok betekintést nyernek az egyetemen folyó munkába, óralátogatásokon, csoportos foglalkozásokon és az egyetem által szervezett szabadidős programokon is részt vehetnek.
Idén nekünk is lehetőségünk nyílt arra, hogy belekóstoljunk egy németországi főiskola mindennapjaiba. Rajtunk kívül még több magyar középiskolából, Litvániából és Észtországból is érkeztek diákok. Csapatunk összesen 20 főt számlált, és a legtöbben hazánkból érkeztek.
Érkezésünk estéjén, vasárnap megkaptuk a hétre szóló bérletünket és névtábláinkat, majd elfoglaltuk szobáinkat. Három- és négy ágyas szobákban szállásoltak el minket, amelyek bár egy kissé szűkösnek tűntek, igényesen voltak berendezve.
Másnap, reggeli után két tanuló jött értünk, akik elkísértek minket az egyetemre. Az egyetemen eligazítást kaptunk a hét programjairól, majd körbe vezettek minket az épületekben és a városban. Ezt követően szabadidőnk volt, így önállóan is felfedezhettük Wilhelmshavent.
Kedden korán ébredtünk, mert ettől a naptól kezdve órákat látogathattunk. Csütörtökig minden nap három, másfél órás előadást hallgathattunk meg különböző, főleg műszaki témában.
Az órák után, a délután folyamán szabad foglalkozásunk volt, majd este, kísérőink társaságában, elmentünk bowlingozni, ahol finom vacsorával vendégeltek meg minket.
Csütörtökön, az órák után meglátogattuk a Meienburg üzemet, amely fő profilja a szárított gyümölcs csomagolás és forgalmazás. Az üzemben körbevezetett minket a vállalat igazgatója és alapítója, Heinz Meienburg. Érdekesség, hogy Meienburg úr összesen 800 márkával indította el vállalkozását, ami mára hatalmassá nőtte ki magát, és nagyon sikeres.
Pénteken közösen indultunk el a tengerpartra. Erre a napra egy különleges játékot terveztek nekünk: Besenwerfen volt a neve.
A játékban két csapat versenyzett. Mindkét csapat kapott egy-egy vesszőköteget, amelyet messzire kellett elhajítani. Az a csapat nyert, amelyik kevesebb dobással teljesítette az adott távot. A játék során nagyon jól éreztük magunkat, sokat nevettünk, és jól szórakoztunk.
Az utolsó nap, szombat, a búcsúzkodások és a könnyek napja volt. Rengeteg új barátot szereztünk és reméljük hamarosan újra látjuk egymást.
Niesz Nikolett 11.b, Pánczél Bence 11.d, Somogyi Ádám 11.d