Cserekapcsolat – Pilisvörösvár – Waldkraiburg
Iskolánk és a waldkraiburgi gimnázium között most először került sor a diákcsere programra.
Március 23-án (szerdán) érkeztek meg vendégeink (15 diák és 2 tanár) Bajorországból. Nagyon izgatottak és kíváncsiak voltunk, mert korábban csak az interneten keresztül tartottuk a kapcsolatot a német diákokkal és tanáraikkal. Miután igazgatónőnk, Szabóné-Bogár Erika üdvözölte őket, hazamentünk vendégeinkkel. Az első estén sokat beszélgettünk, és a német diákok megismerhették a családunkat és a házunkat.
Az első napot Pilisvörösváron töltöttük, a délelőttöt az iskolában, a délutánt pedig a városban. Először Jeskó tanárnő mutatta be a vendégeknek az iskolarendszert, és közben páran beszámoltunk az iskolában szerzett élményeinkről is. Ezután a vendégdiákok részt vettek a tanóráinkon. Az ebéd után kis csoportokban jártuk be Pilisvörösvárt egy Stadtrallye keretében (különböző kvízfeladat állomásonként), amelyért az utolsó napon a legjobb csoport ajándékot is kapott.
Pénteken Esztergomba utaztunk, hogy megnézzük a Bazilikát és a Vármúzeumot. Rövid időre átlátogattunk Szlovákiába is, ahol városnéző kisvonattal jártuk be a környéket. A nap nagyon érdekes volt és gyorsan elrepült, és nagyon jó hangulatban telt.
A hétvégét a vendéglátó családokkal töltötték a cserediákok. Különböző programokon vettek részt, amelyek többségben a vendégek kívánságai szerint alakultak. Például: kirándulás a Balatonhoz, a Pilis-hegységbe, vásárlás, fürdőzés.
Hétfőn, annak ellenére, hogy esős volt az idő, vendégeink kis városnézést tettek Budapesten. Igazgatónőnk és Méhes tanár úr sok érdekességet mesélt a cserediákoknak Budapestről. Ezután megtekintették a Zsinagógát, majd részt vettek egy élménytúrán a Szamos Csokoládémúzeumban. A nap végén a szabadidőt a WestEnd bevásárlóközpontban tölthették, hogy ne üres kézzel térjenek haza.
Kedden a rossz idő miatt nem tudtuk megvalósítani a kirándulást a Pilisben, ehelyett Budapesten ellátogattunk az Illúziók Múzeumába, és megtekintettük a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítását. Mindkettő nagyon izgalmas volt és mindenki nagyon élvezte. Búcsúprogramként visszatértünk az iskolába, ahol érdekes és vicces kvízkérdésekre válaszoltunk a közös élményeinkről. A legjobban teljesítő párok pedig ezért ajándékot is kaptak.
Szerda reggel elköszöntünk a német diákoktól és tanároktól. Habár szomorúak voltunk, hogy elmennek, boldogok is voltunk, hogy májusban viszontlátjuk őket már Németországban…
Az idő gyorsan elrepült, és végre eljött a nap, amikor elindulhattunk Waldkraiburgba. Nagyon kíváncsiak és izgatottak voltunk, hogy megismerjük cserediákjaink családját, és egy hetet eltöltsünk Németországban, távol a saját családunktól és osztályunktól.
Május 17-én (szerdán) először vonattal utaztunk Salzburgba, majd busszal folytattuk utunkat Waldkraiburgba. A cserediákok már vártak minket az iskola előtt. Az első estén átadtuk ajándékainkat (különböző Hungarikum termékeket) a családoknak, és beszéltünk a következő napok programjairól. Néhányunknak lehetősége volt részt venni egy tánccsoport záróestjén, amit nagyon élveztünk, mert lehetőségünk volt nekünk is megmutatni a Schillerben elsajátított táncos tudásunkat.
Május 18-a ünnepnap Németországban (Krisztus mennybemenetele), ezért az egész napot a családdal tölthettük, attól függően, hogy ki mit szeretett volna először megnézni. Nagyon jól éreztük magunkat a különböző programokon. Sokan ellátogattak a Chiemsee-hez a Frauen- és/vagy Herreninselre, néhányan részt vettek az úgynevezett „Volksfest”-en vagy ellátogattak a híres, neves Legolandba. Továbbá sokan voltak, akik Münchenben jártak az Allianz Arénában.
Május 19-én megismerkedtünk a waldkraiburgi gimnáziummal és az iskolarendszerével, és részt vettünk 2 tanórán is (például: francia, latin, német, spanyol óra). A tanítás után a polgármester fogadott bennünket a városházán, és mesélt a város történetéről, amit később részben megtapasztalhattunk a „Bunker 29” megtekintése alapján is.
A hétvégét egyénileg vagy kisebb csoportokban töltöttük a cserecsoport tagjaival. Ismét gazdag programunk volt (Volksfest, Bayern-Park, falmászás, városnézés a környéken). Nagyon jó hangulatban és élménydúsan telt a hétvége.
Május 22-én mind a német, mind a magyar diákok részt vettek a müncheni kiránduláson. Nemcsak busszal, hanem gyalogosan is bejártuk a belvárost, hogy megismerjük a legfontosabb látnivalókat (Nymphenburgi Kastély, Frauenkirche, Marienplatz). Gyönyörű panoráma tárult elénk a városról, melyhez 306 lépcsőfokot kellett megmásznunk a Szent Péter templom tornyának tetején található kilátóteraszig, de megérte. Közel két órás szabadidőben a város egyik legzsúfoltabb részén kedvünkre tölthettük el az időt német társainkkal (vásárlás, étterem, pihenés).
Május 23-án újra együtt utaztunk Passau-ba, az úgynevezett három folyó városába. Kényelmesen egy hajóról élveztük Passau gyönyörű látványát. Hajózás közben megcsodáltuk a három folyó közös torkolatát, ahol a Duna, az Inn és az Ilz folyók különböző színekben pompáztak. Délben röviden meghallgattunk egy orgonakoncertet a Szent István dómban. A kirándulás után elérkezett a búcsúest, ahol közösen táncoltunk egy német tánccsoporttal. Nagyon jól éreztük magunkat, de szomorúak is voltunk, mert ez a hét is majdnem olyan gyorsan eltelt, mint amelyet Magyarországon töltöttünk el német barátainkkal.
Május 24-én sajnos elbúcsúztunk egymástól, és vonattal hazautaztunk. Az utazás alatt sokat beszélgettünk a tapasztalatainkról, élményeinkről és arról, hogy mindenki némettudására milyen jó hatással volt az egész cserekapcsolat.
Nagyon örülünk annak, hogy részt vehettünk a diákcsere programon. Mindenki nagyon kedves és barátságos volt. Új diákokkal, családokkal és kultúrával ismerkedhettünk meg, kipróbálhattuk a német gasztronómiát és specialitásokat. A Magyarországon és Németországban együtt töltött idő alatt sok szép élményt szereztünk, amiket soha nem felejtünk majd el. Reméljük, hogy a jövőben is tudjuk majd a kapcsolatot tartani új barátainkkal.
Mindenkinek teljes szívünkből ajánljuk, hogy egyszer vegyen részt egy cserekapcsolaton, mert csak pozitívan tudunk nyilatkozni róla.
Köszönjük a felejthetetlen élményeket!
