SCHILLERES PILISVÖRÖSVÁRI DIÁKOK GERSTETTENBEN
Városunk németországi partnervárosa háromnemzetiségű sátortáborba hívta Pilisvörösvár – Gerstetten és a franciaországi Cébazat diákjait. Legutóbb a 90-es évek végén találkoztak e három helyiségből diákok ilyen keretek között, de az idei pozitív tapasztalatok után reméljük, hogy lesz hamarosan folytatás…
SCHILLERES PILISVÖRÖSVÁRI DIÁKOK GERSTETTENBEN
Augusztus 22-én 7-10. osztályos schilleres pilisvörösvári tanulók indultak Gerstettenbe, ahol német és francia diákokkal táboroztak együtt.
Az egy hét alatt minden nap több programon is részt vettünk a tábor helyszínén, illetve közeli és távolabbi környékén. A szállításunkat minden alkalommal a partnerkapcsolat önkéntesei és támogatói a helyi egyesületek és szervezetek buszaival oldották meg, amit nagyon köszönünk.
A programok többségében a tábor tematikájához, a kőkorszakhoz kapcsolódtak. Az első ilyen foglalkozásnál három részre oszlott a nagy csapat: voltak, akik természetes anyagokból állítottak elő festéket, majd azzal festettek. Mások a közeli erdőbe vonulva gallyakból, kidőlt fákból kunyhót építettek. A harmadik csoport pedig agyagból készített figurákat.
Ezen kívül ellátogattunk a Vogelherd régészeti parkba, hol megismerkedtünk a környék őskori régészeti leleteivel, mamutcsontokkal, illetve megnéztük az ősember vadászati, étkezési szokásainak kiállított tárgyait. Jártunk Ulmban városnézésen, fürödtünk a Donau Bad élményfürdőben Ulmban, és a heidenheimi Waldbad-ban, egy délutánunk pedig az Európai Unió jegyében telt.
A programok közötti szabadidőben sok játékot kínáltak a tábor ifisei. Többször játszottuk mind német, mind francia társasinkkal a Werwolf című játékot (ami az Alszik a városhoz hasonlít), és sokat mozogtunk, sportoltunk. Nekünk, magyaroknak nem maradhatott ki az esti foci, ahol a németekkel közösen küzdöttünk a labdát kergetve a francia csapat ellen. A magyar esten magyar feltalálókkal ismertettük meg a többieket, játszottunk Magyarország rejtvényt és kóstolót kínáltunk Túró Rudiból és más magyar édességekből.
Ahogy a napok teltek, egyre könnyebbnek tűnt a beszélgetés mind a német, mind a francia táborlakókkal. Furcsa, hogy találtunk olyan játékokat, táncokat, amelyek mindhárom országban ismernek a diákok. Ilyen volt a cup-song, mely az utolsó estére teljesen összekovácsolt bennünket. Az utolsó éjszakán mindenki együtt táncolt.
Hazafelé utolsó programunk az ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseumban tett látogatás lett. Jelmezes vezetésen kaptunk bepillantást a Duna menti németek életébe, a betelepítéstől az elűzetésig terjedő évszázadok történelmébe.
Nemcsak a német tudásunk nőtt, hanem az angol és a francia is…
A program megvalósulását köszönjük a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának, Pilisvörösvár Német Nemzetiségi Önkormányzatának, a gerstetteni szervezőknek, valamint kísérőtanárainknak!
Maizl Emese (8.A)
